
"Miként taval, ugy ez idén is meggyőződése az, hogy... ismét 20 arany pálya díjt tűz ki a’ legjobb népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús költőnk’ hymnusára’ ének és zenekarra téve... A pályaművek beküldésének határnapja... 1844 május 1ső napja"

Kölcsey Ferenc verse 1823-ból, Erkel Ferenc zenéje 1844-ből. Itt megtalálod a teljes szöveget, a születés történetét, az eredeti kottákat és a felvételeket.

Hallgasd meg Erkel eredeti változatát
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Magyar Állami Operaház Kórusa, vezényel Somogyváry Ákos. Erkel 1844-es partitúrája alapján, ahogy a pesti Nemzeti Színházban először megszólalt.
Erkel Ferenc: Hymnus (1844)
0:001:57
Letöltés veszteségmentes FLAC-ban: teljes változat, ismétlés nélküli változat

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból
Kölcsey 1823. január 22-én tisztázta le a verset Csekén. Nyolc versszakából ma az elsőt énekeljük, a teljes költemény a magyar történelem viharain vezet végig.
Január 22., a Himnusz születésnapja 1989 óta a magyar kultúra napja.

Kölcsey Ferenc
A Himnusz poétája
1790. augusztus 8-án született Sződemeteren, anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750–1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767–1802), egy alispán lánya volt. Három fiútestvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, a betegség következtében jobb szemére megvakult.

Erkel Ferenc
A Himnusz komponistája
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.
A Himnusz története két tanulmányban

A magyar Himnusz regénye
A magyar Himnusz regényes története a költemény, majd az ének keletkezése óta mind a mai napig folyamatosan íródik, „nemzeti imánknak” sorsa van. Ami nem változik, az a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás, a meghatottság zenekari előjátékának első hangjainál, a dallam fohász-jellegű felsóhajtása, majd büszke emelkedettsége: „Megbűnhődte már e nép...” Különleges helyet foglal el a világ himnuszai között is: sem császár, sem király előtt nem késztet főhajtásra, ellentétben híres elődjeivel az angol királyi (God save the King/Queen) vagy a régi osztrák császári (Gott erhalte) himnusszal, és nem is gyújtó hangú induló, mint az emblematikus Marseillaise, hanem egy sokat próbált nép mélyből jövő segélykiáltása: „Szánd meg Isten, a magyart...”
Batta András
A fennmaradt pályaművek története
Amikor 1994-ben Batta András műsorvezetésével emlékhangversennyel ünnepeltük a 150. évfordulót a Zeneakadémián, Falvy Zoltán, Somfai László és Legány Dezső korábbi kutatásaira támaszkodva még csak három – az Országos Széchényi Könyvtár Népszínházi tárában megtalált – kompozíciót mutathattunk be. Nevezett zenetudósaink ugyanis nem nyugodtak bele Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyvének ezen állításába: „A többi pályaművek között akadt nem egy érdekes, de fájdalom, azok hangjegyei elvesztek.”
Somogyváry ÁkosKét évszázad a Himnusszal
Az idővonal 79 állomáson követi a verset a csekei kézirattól az Alaptörvény preambulumáig.
- 1823január 22.
Csekén Kölcsey befejezi a Hymnust.
- 1844február 29.
A Nemzeti Színház pályázatot hirdet a vers megzenésítésére.
- 1844július 2.
Erkel pályaművének bemutatója a pesti Nemzeti Színházban.
- 1989január 22.
A Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja lesz.
- 2012január 1.
Az Alaptörvény preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik.
Ingyenesen letölthető kották
Erkel eredeti partitúrája B- és Esz-dúrban, Dohnányi 1938-as változata, vegyeskari és fúvószenekari átirat. Partitúra, zenekari szólamok és zongorakivonat, nyomtatható PDF-ben.
A Kontrapunkt Kiadó jóvoltából, Andorka Péter gondozásában.
Dokumentumfilm · A Himnusz regényes történeteNézd meg a filmet, aztán tedd próbára magad
A Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság dokumentumfilmje a pályázattól a mai napig meséli el a Himnusz útját. Utána öt kérdésen mérheted le, mi maradt meg belőle.






