Ugrás a tartalomra
Himnusza magyar Himnusz oldala
"Miként taval, ugy ez idén is meggyőződése az, hogy... ismét 20 arany pálya díjt tűz ki a’ legjobb népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús költőnk’ hymnusára’ ének és zenekarra téve... A pályaművek beküldésének határnapja... 1844 május 1ső napja"
(Bartay András Hymnus-pályázati kiírása a Regélő Pesti Divatlap 1844. március 3-i számában)

Kölcsey Ferenc verse 1823-ból, Erkel Ferenc zenéje 1844-ből. Itt megtalálod a teljes szöveget, a születés történetét, az eredeti kottákat és a felvételeket.

Kölcsey Ferenc Hymnus-kézirata, 1823
Kölcsey Ferenc kézirata, 1823. január 22. (Országos Széchényi Könyvtár)

Hallgasd meg Erkel eredeti változatát

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Magyar Állami Operaház Kórusa, vezényel Somogyváry Ákos. Erkel 1844-es partitúrája alapján, ahogy a pesti Nemzeti Színházban először megszólalt.

Erkel Ferenc: Hymnus (1844)

0:001:57

Letöltés veszteségmentes FLAC-ban: teljes változat, ismétlés nélküli változat

Erkel Ferenc Hymnus-kottájának kézirata
Erkel kézírásos kottája a pályázatra beadott Hymnusból

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból

Kölcsey 1823. január 22-én tisztázta le a verset Csekén. Nyolc versszakából ma az elsőt énekeljük, a teljes költemény a magyar történelem viharain vezet végig.

Január 22., a Himnusz születésnapja 1989 óta a magyar kultúra napja.

Kölcsey Ferenc portréja

Kölcsey Ferenc

A Himnusz poétája

1790. augusztus 8-án született Sződemeteren, anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750–1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767–1802), egy alispán lánya volt. Három fiútestvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, a betegség következtében jobb szemére megvakult.

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén
Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek)

Erkel Ferenc

A Himnusz komponistája

Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.

A Himnusz története két tanulmányban

Két évszázad a Himnusszal

Az idővonal 79 állomáson követi a verset a csekei kézirattól az Alaptörvény preambulumáig.

  1. 1823január 22.

    Csekén Kölcsey befejezi a Hymnust.

  2. 1844február 29.

    A Nemzeti Színház pályázatot hirdet a vers megzenésítésére.

  3. 1844július 2.

    Erkel pályaművének bemutatója a pesti Nemzeti Színházban.

  4. 1989január 22.

    A Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja lesz.

  5. 2012január 1.

    Az Alaptörvény preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik.

Ingyenesen letölthető kották

Erkel eredeti partitúrája B- és Esz-dúrban, Dohnányi 1938-as változata, vegyeskari és fúvószenekari átirat. Partitúra, zenekari szólamok és zongorakivonat, nyomtatható PDF-ben.

A Kontrapunkt Kiadó jóvoltából, Andorka Péter gondozásában.

Dokumentumfilm · A Himnusz regényes története

Nézd meg a filmet, aztán tedd próbára magad

A Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság dokumentumfilmje a pályázattól a mai napig meséli el a Himnusz útját. Utána öt kérdésen mérheted le, mi maradt meg belőle.